A Flatpak egy segédalkalmazás a szoftverek telepítéséhez, a csomagkezeléshez, és az alkalmazás virtualizációhoz a Linux terjesztéseken. A Snap, és AppImage csomagokhoz hasonlóan a Flatpak olyan „homokozó” környezetet biztosít, amely elkülöníti az alkalmazásokat a rendszer többi részétől. Kényelmes, és működőképes, hiszen az alkalmazások telepítéséhez és futtatásához szükséges függőségeket egy, az egyben tartalmazza. Arra azért illik figyelni, hogy előbbi okból a telepített alkalmazások helyfoglalása meglehetősen nagy.
A WoeUSB alkalmazás saját Windows telepítő létrehozását teszi lehetővé ISO képből vagy optikai DVD lemezről, adott USB eszköz használatával. Használata igen egyszerű. Az alkalmazás Congelli501 Linuxos WoeUSB alkalmazásának elágazása (fork).
A probléma az, hogy a böngészőből vagy a fájlkezelőből a „Megnyitás a GDebivel...” menü elemmel megnyitott telepítőnél a csomagkezelő elindul, az ablak nyílik, de a telepítés, az újratelepítés illetve az eltávolítás (bármilyen csomagkezelés) hibára fut, azaz a GDebi csomagkezelő alkalmazás összeomlik. Egészen pontosan az ablak bezárul, ennek következményeképpen például a telepítés érdemben nem történik meg.
Sziasztok! Most telepítettem a Linux Mint 19.1 Cinna-t. Nagyon örülök, hogy sikerült. Voltak gondjaim a Wifi kapcsolattal, lassú volt, de 10 mb/s sebességtől mit várjunk. :D Most is erről a gépről írok. Amúgy stick-ről megy a wifi. (A live rögtön felismerte a sticket. Hála a jó Istennek, nem kell drivert telepítenem hozzá.)
A jelenlegi egyedüli kiadásként támogatott LMDE 3-at használva, felmerülhet benned a kérdés, miért a Firefox ESR böngésző van telepítve. Ha észreveszed ... . A Firefox ESR verziószámban kissé lemarad az ismerős Firefox verzió mögött, de ugyanolyan friss és naprakész. Igaz, tudása, teljesítménye kicsit néhol szűkebb, mert vállalati felhasználásra szánták. A Debian stabil kiadásokban alapértelmezetten csak a Firefox ESR böngésző érhető el. A Debian Sid (Unstable) terjesztés tartalmazza azt a böngészőt, amit a felhasználók a Firefox néven ismernek.
Találkozhatsz egy olyan jelenséggel, hogy egy általad felvett, külső tükör vagy netán PPA csak a 64bit-es alkalmazásokat támogatja, de a 32bit-eseket nem. Mindez azért nem igazán meglepő, hiszen manapság a 32bit-es alkalmazásokat nem feltétlen fejlesztik tovább, egészen pontosan a 32bit-es architektúrára már nem feltétlen fejlesztenek új alkalmazásokat. Létezik „ugyan” a 32bit-es rendszer telepítő is, de egy-egy külső fejlesztő inkább csak 64bit-es verziót készíti el az alkalmazásból, főleg, ha nem nyílt forráskódú alkalmazásról van szó.
A Linux Mint 19 Tara első frissítésével (javításával), a 19.1 kiadással lát napvilágot a mezei felhasználók számára is a Cinnamon asztali környezet 4-es verziója.
Azonban, aki elég bátor (és készített egy Timeshift mentést is), telepítheti akár most is.
A teendők: nyitsz egy terminált és sorban egymás után futtatod ezeket a parancsokat.
Ugye, a Linux Mint 19 Tara első frissítésével (javításával), a 19.1 kiadással lát napvilágot a mezei felhasználók számára is a Cinnamon asztali környezet 4-es verziója.
Azonban, aki elég bátor (és készített egy Timeshift mentést is), telepítheti akár most is.
A teendők: nyitsz egy terminált és sorban egymás után futtatod ezeket a parancsokat.
„Linux disztribúciók kapcsán, amikor videó szerkesztésről beszélünk, akkor rögtön a Kino, vagy az Avidemux jut az eszünkbe. Ezeken a szoftvereken kívül viszont megannyi megoldás kínálkozik a mozgóképekkel való munkára. Ezek között találunk profi alkalmazásokat, és olyat is ami a hétköznapi felhasználók számára is könnyen használható. Az egyik ilyen egyszerűen kezelhető, és számtalan funkcióval rendelkező, nem lineáris videó szerkesztő program, az OpenShot.”
A Linux Mint Frissítéskezelő alkalmazása felel a frissítések figyeléséért. Alapértelmezetten két órántként néz fel a tükrökre. A panelen látható ikon jelez (kék „i” karakter látható egy pajzson), ha bármely telepített csomagból újabb vagy másik verzió érhető el. Ez esetben lehetőséged van a frissítést alkalmazni, mondhatni, érdemes megtenned. A frissebb csomagok általában fejlesztéseket és hibajavításokat tartalmaznak, viszont olykor biztonsági okból adnak ki egy új csomagverziót. A Linux Mint biztonsági szinteket használ a frissítés szabályozására.
A Viber egy okostelefonra készített ingyenes VoIP szolgáltatás, a Viber Media Inc. bejegyzett védjegye. Segítségével a felhasználó telefonálhat, üzenetet küldhet és videochatelhet internetkapcsolaton keresztül. A program a felhasználó névjegyzékéből képzi a Viber szolgáltatáson belüli névjegyeket. A szolgáltatás Android-on, iOS-en, Windows Phone-on, BlackBerry-n, Windows-on, OS X-en, Symbian-n, illetve Linux-on (azon belül Ubuntu-n és Fedora-n) érhető el. https://hu.wikipedia.org/wiki/Viber
A Linux Mint telepítése után az Acer gyártmányú számítógépeken előfordulhat, azaz igen esélyes, hogy a Linux rendszer nem indul el. Ennek oka a Windows 8 verziótól használt Secure Boot védelem, a digitális aláírások tekintetében. Itt és most az Acer által közzétett megoldást https://us.answers.acer.com/app/answers/detail/a_id/27072/
fordítottam magyarra, kiegészítve némi saját magyarázattal, továbbá az alábbi videóban látottakkal: