Különbségek

Fórum: 

Sziasztok!

Lenne pár kérdésem a disztribúciókról és a felhasználói felületekről. A felhasználói véleményetekre vagyok kíváncsi. Kb. 4 éve használom a Mint-t Xfce környezettel otthoni használatra. Fő tevékenységek a következők: böngészés, irodai alkalmazás, fotók kezelése, videók kezelés, film nézés stb. Nemrég egy másik gépre legújabb Ubuntut (gnome) raktam fel, mert valamiért a Mint telepítése hibára futott (Rámásoltam valamit a telepítő mellé és szerintem ez okozta a hibát, lényegtelen.) Ezt még nem használtam annyi ideig, de ez is idáig gyönyörűen tesz a dolgát. Igazábó nem tudnám megmondani, hogy melyik tetszik jobban. Izlések és pofonok. Arra lennék kiváncsi, hogy mi a két disztribúció között a különbség. Itt nem az évjáratra és az asztali környezetre lennék kíváncsi hanem a "gépház" alatti részre. Ki miért melyiket választja? Nekem a csomagnevek nem mondanak semmit és működés beli különbségeket sem tudom, ezért kérdezem. 

Másik! Régóta szemezek már az Ubuntu Stúdióval a felhasználási terület miatt meg a CAELinux-szal (https://www.caelinux.com/CMS3/index.php/articles/70-/59-caelinux-2018-is-released). A Mintre megpróbáltan annó felrakni azokat a programokat amiket a CAELinux honlapján láttam, de a FREECAD-n és a LibreCAD-n kívül nem igazán jártam sikerrel. Nem sikerült a többit működésre bírni. Ez a honlapon nagyon jól néz ki de van egy olyan érzésem, hogy nem nagyon frissítik. Néha megjeleinik, hogy megjelent az újabb, de ez is  a már 1 éves LTS Ubuntura épült. Ezen okok miatt nem raknám fel elsődleges rendszernek. Viszont gépészként nagyon jó lenne egy jól összerakott ilyen disztribúció. Akár a Stúdió egyik része is lehetne. Szerintetek van erre esély?

A harmadik téma a következő lenne: Az alábbi linken (https://itsfoss.com/ubuntu-studio-opts-for-kde/) "olvastam" (translate), hogy a Studió Xfce-ről KDE-re vált. Annó azért választottam az Xfce-t, mert azt olvastam, hogy talán ez a legkiforrottabb asztali környezet. A KDE-ről annó azt írták némelyik fórumon, hogy némelyik programot nem jól jeleníti meg, kicsit "kényes" ilyen téren. Viszont a programjaik nagyon jók, párat én is felraktam és használok. Van erről tapasztalatotok, igaz volt-e amit írtak régebben vele kapcsolatban. Cikk szerint már nincs akkora gépigénye sem. Valóban ilyen sokat fejlesztettek rajta? Van erről tapasztalatotok? Kényes még mindíg ha igaz volt ez a vélemény?

Mindenki véleményét előre is köszönöm!

 

 

 

tresor képe

Figyelj! Összességében az a

Figyelj! Összességében az a legjobb álláspont, ha valamit kipróbálsz úgy, hogy a megelőző véleményeket nem tartod szem előtt. Mert befolyásolhat. Tedd fel, próbáld ki, használd, aztán dönts.
Hányingerem van már összes megmondó embertől a neten, amikor valamit favorizálnak.

Only Xfce felhasználó vagyok és mire ide jutottam, az összes létező permutációt kipróbáltam. Kivéve az "only" ablak kezelőket (openbox, bspwm, fluxbox, stb..... . ).
Egy egy terület specifikus disztró meg nem a megjelenésre fog koncetrálni, hanem pl. az audio disztrók a low latency kernelre és a szoftverekre ami az audió buherához szükségesek.
Ettől a felületet ugyanúgy Te változtathatod meg. 

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
kimarite képe

Nemrég egy másik gépre

Nemrég egy másik gépre legújabb Ubuntut (gnome) raktam fel, mert valamiért a Mint telepítése hibára futott (Rámásoltam valamit a telepítő mellé és szerintem ez okozta a hibát, lényegtelen.) Arra lennék kiváncsi, hogy mi a két disztribúció között a különbség.

A gépház alatt nagyjából ugyanaz van, legalábbis, ha a Linux Mint kiadásról beszélünk, mert ez Ubuntu-alapú, minden olyan alkalmazás telepíthető, ami Ubuntu alá is. Az LMDE Debian-alapú. A Linux Mint kényelmi alkalmazásokat biztosít pluszban, amiket saját maga készít el. Ezek grafikus alkalmazások.
Az asztali környezetek szolgáltatásaikban és esetleg még kinézetükben is mások. Például a Gnome okostelefonszerű, azaz „nagyon más”, mint a többi asztali környezet. Az asztali környezetek Linux Mint és az LMDE kiadásokra telepíthetőek, így a saját alkalmazásaik is. Telepíthetsz egy Gnome alkalmazást az Xfce-hez, és vélhetően jól fog működni. Ami az Ubuntu kiadásnál többlet, az előzetes,nem stabil és nem LTS kiadások elérhetősége, teelpíthetősége. De ezek a kiadások nem tökéletesek, éppen olvasom, WiFi driver nem működik az Ubuntu 20.04 alatt alapvetően, és ennek oka az újabb kernel. Persze, ezek a verziók is kiforrnak, mire stabil, és LTS kiadás lesz. Akinek van ideje és energiája, megoldhatja a problémákat. Azért azt tudni kell, hogy az Ubuntu-t fejlesztő csapat sokkal több emberből áll, mint a Linux Mint csapata, tehát mindenre sokkal többen néznek rá, például az előzetes kiadásokat is ezért tudják kiadni és figyelni a hibajelentéseket. Van elég ember.
A Linux Mint és az LMDE kiadásokban „mutatkozik be” a Cinnamon asztali környezet, fejlesztése gyors és jó.
Teheted azt, hogy felhúzod Linux Mint vagy az LMDE alá az Ubuntu Studio-s csomagokat (tökröt nem kell felvenned, de a beállításokhoz hozzá kell nyúlni esetenként), vagy fordítva, az Ubuntu Studio kiadásra telepíted például a Cinnamont, a Linux Mint tükreinek felvételével. Igazán tökéletes, úgymond mindenkinek tetsző asztali környezet nem létezik, mert más-más igények vannak. Gépészeti alkalmazásokra nem feltétlen az Ubuntu Studio való, másra van. :)

Másik! Régóta szemezek már az Ubuntu Stúdióval a felhasználási terület miatt meg a CAELinux-szal (https://www.caelinux.com/CMS3/index.php/articles/70-/59-caelinux-2018-is-released. A Mintre megpróbáltan annó felrakni azokat a programokat amiket a CAELinux honlapján láttam, de a FREECAD-n és a LibreCAD-n kívül nem igazán jártam sikerrel. Nem sikerült a többit működésre bírni. Ez a honlapon nagyon jól néz ki de van egy olyan érzésem, hogy nem nagyon frissítik. Néha megjeleinik, hogy megjelent az újabb, de ez is  a már 1 éves LTS Ubuntura épült. Ezen okok miatt nem raknám fel elsődleges rendszernek. Viszont gépészként nagyon jó lenne egy jól összerakott ilyen disztribúció. Akár a Stúdió egyik része is lehetne. Szerintetek van erre esély?

Az Ubuntu Studio kiadásnak tudtommal saját maguk által elkészített alkalmazásai nincsenek, az alkalmazások Linux Mint és az LMDE kiadásoknál is telepíthetőek (a Debian-alapú LMDE is biztosítja az alkalmazásokat, csak más a csomagok neve). A beállítások valószínűleg egyediek, realtime kernel, ésatöbbi, mármint az Ubuntu Sudio kiadásnál. A CAE Linux kiadásra nincs rálátásom, nem jó, ha ritkán frissítik. Én csak keveset zenélek most, gyakorlatilag a Linuxot, a zeneszerkesztő alkalmazásokat nem használom egyelőre, csak gyakorlok. Ha viszont felsorolnád, mely alkalmazásokat nem tudtad telepíteni vagy belőni, megpróbáljuk megoldani a gondjaid.
Azt már tudjuk, a FreeCAD, LibreCAD működőképes. De mely alkalmazások nem?

A harmadik téma a következő lenne: Az alábbi linken (https://itsfoss.com/ubuntu-studio-opts-for-kde/ "olvastam" (translate), hogy a Studió Xfce-ről KDE-re vált. Annó azért választottam az Xfce-t, mert azt olvastam, hogy talán ez a legkiforrottabb asztali környezet. A KDE-ről annó azt írták némelyik fórumon, hogy némelyik programot nem jól jeleníti meg, kicsit "kényes" ilyen téren. Viszont a programjaik nagyon jók, párat én is felraktam és használok. Van erről tapasztalatotok, igaz volt-e amit írtak régebben vele kapcsolatban. Cikk szerint már nincs akkora gépigénye sem. Valóban ilyen sokat fejlesztettek rajta? Van erről tapasztalatotok? Kényes még mindíg ha igaz volt ez a vélemény?

Azt hiszem, régebben KDE asztali környezetet használt az Ubuntu Studio (nem igazán fordítottam figyelmet erre a témára, kipróbáltam a terjesztést, tetszett, sokáig ezt használtam ..., és akkoriban a Gnome2, az Xfce és még egy-két asztali környezet létezett, az emberek nem is igazán beszélgettek arról, melyik jobb, csak hsználták az egyiket vagy a másikat). Visszatérek a korábbi kijelentésemre, hogy bármelyik asztali környezet alatt telepíthetsz és használhatsz KDE alkalmazásokat. A KDE viszont olyan, hogy néha nem néznek rá sokáig a megoldásokra, és esetleg olyan is előfordulhat, hogy „sosem”. Ha az Ubuntu Studio-t használod, és az KDE lesz, akkor ők biztosan javítanak, precízen és gyorsan fejlesztik a kiadást. Biztosat nem tudok mondani, ez megérzés. Az Xfce is olyan asztali környezet, amit nagyon gyorsan és jól fejlesztenek.

-----

A legegyszerűbb tényleg az lenne, hogy
-- kipróbálsz több Linux terjesztést, és egynél maradsz meg, ami tetszik és a céljaidnak is legjobban megfelel,
-- vagy a Linux Mint/LMDE tekintetében keressük meg  megoldásokat a nem működő alkalmazások tekintetében.

(a címet jelenleg nem tudom, tudod-e javítani, de érdemes lehet a következő topik esetén érthetőbben megfogalmazni. Mint például: Különbségek az asztali környezetek szolgáltatásai, alkalmazásai között)

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

re:Különbségek

Szem előtt tartva tresor véleményét, és mélységesen egyetértve vele, kicsit félőn, de írok pár dolgot, amit abszolúte nem annak szánok, hogy befolyásoljak bárkit is, de azt gondolom, van akinek az használ a legtöbbet, hogy kipróbálja a dologkat, és ez a tuti, de van, aki tájékozodni próbál, és inspirálódni mások tapasztalataiból.

Először is, mint azt már sokan megírták, asztali környezetet minden disztribúció szolgáltat, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehet rá másikat telepíteni és párhuzamosan használni. Talán a Cinnamon ebben a tekintetben kicsi macerásabb, kicsit zavaros lesz attól, ha alá telepítenek valami más asztali környezetet, sajátságos technológiája miatt, de ez sem jelent működésképtelenséget.

Youtube-on csomó bemutató videó található, jó ha megy az angol, mert legtöbbet angolul magyarázzák, de ha nem, az sem baj, mert a képek is értelmezhetők. Keresőbe beírni cinnamon vs mate vs xcfe, meg hasonlók. Személyes véleményem az, hogy bár ezek a bemutatók elég igényesek, de az én kérdéseimre, ill. azokra, melyeket ismerőseim tesznek fel nekem, nem nagyon mutatnak rá. (Melyiknél lehet Aero-like beállítást kihozni, melyik segíti jobban a látásproblémásokat, stb)

És akkor pár személyes nyilatkozat (saját, és nem kell megszívlelni)

Xcfe - nekem ez a gyengus gépek felülete. Elvileg a legkissebb erőforrásigényű. Tudom, sokan vannak, akiknek konkrétan a kinézete tetszik, és bivalyerős gépeiken is ezt használják. Sok disztribució használja. Évekkel ezelőtt volt egy idegesító bugja, Thunar fájlkezelő izzasztotta a procit, ha futott, ha nem. Erre kerülő megoldásként egy szkriptet kellett alkalmazni amit minden inusuláskor le kellett futtatni. Ezt csak azért írom le, mert minddel lehet valami próbléma valamikor egyszercsak.
Xcfe felületnél engem az idegesít leginkább, hogy a terminálban alapból be van kapcsolva az 1000-es sorlimit. És a dmesg riport legtöbbször ennél több, ennél fogva csonkolt a kimenete. Persze, ki lehet kapcsolni, és úgy is marad.... Ezt csak azért írom le megint, hogy lám, van akinek ilyen piti dolog fáj, és nem érdekli a többi jóság, ami jól működik ;-)

KDE: Sokan szeretik, elvileg a legnagyobb étvágyú, és leginkább tesztre szabható. Na, nekem az alap megelenése nagyon drabális. És lehet, hogy testre lehet szabni, be lehet úgy állítani, hogy nekem is jó legyen, de még soha nem jutottam el idáig, mert előbb kapok hülyét a "K" mániától. Az hagyján, hogy Krusader a fájlmenedzser, de Konsole a terminál, Kedit a szövegszerkesztő, meg a k..va kisan.. tokat, azt.

Tudni kell, régi motoros vagyok, és nem áll tőlem távol bármelyik disztribució, de én leragadtam a Mint Cinnamon-nál. Mégpedig igen profán ok miatt: nagyon sokan vannak akik segítségemet igénylik, nekem már ez a sorsom, apámtól örököltem. Van barkács kategória, kisgép javítás, fűtés, villany, TV, de nagy hányadban számítástechnika, erre nagyon nagyon rászoktak a népek, hogy ezzel zargassanak. Gépet rakok össze, javítok, feljavítok, telepítek, ill. mostanában egyre több laptop projekttel örvendeztetnek. Ez annyit jelent, hogy laptop kellene, olcsón. Ez pedig úgy jön össze, hogy vaterán / jófogáson nézegetni a hibás, hiányos, stb. olcsó kinálatokat, arról tapasztalat alapján eldönteni, hogy javítható / megoldható-e, megvenni olcsón, billentyűzetet, merevlemezt, memóriát tenni belé, stb.
És a lényeg, hogy ezek a népek kapnak a géppel egy linuxot, amit aztán boldogan használnak. És körbejártam, hogy melyik lenne legalkalmasabb erre a célra, ami általánosan jó, és kevés gond van vele, hát a Mint. És  ezért én is Mint-et használok, hogy ezen szerzett tapasztalatok alapján válaszolni tudjak a felmerülő kérdésekre.

Kanyarodjunk kicsit vissza az Ubuntu studióhoz, mert erről is van monanivalóm. Van egy művész család is a kuncsaftok között, mindig sok munkával jár rendbe tenni a gépüket, mert van kb. 7 TB adat, amit helyre kell tenni, menteni, stb. és ez mind saját anyag, filmek, zenék, kották, és képek. Sok évvel ezelőtt felmerült, hogy melyik disztribúció lenne jó nekik, és akkor (egy másik fórumon) valaki az Ubuntu Studiot javasolta. Akkor megnéztem, hogy ez miből áll, hát egy mezei ubuntu volt, ami alapból tartalmazott médiával kapcsolatos programokat, amikből persze sok másokban benne volt, de leginkább attól volt Studio, mert tartalmazta az Openshot-ot. Na bumm. Attól, hogy másokban ez nincs benne, ugyanúgy lehet telepíteni akár Mint alá is. Ahogy összes többit is.

Sajnos CAD programokkal nincs tapasztalatom, leginkább, mert nincs mérnök a kuncsaftok között.

És hogy mondjak valami negatívat is a Mint-ről: A saját szoftverkezelője kissé, vagy kicsit nagyon elavult, le van maradva. Mármint a programkínálat. Meg nincs is benne minden, már amire a legtöbbször igény van. Ezért egyre inkább külső forrásokból telepítek, PPA-k, Appimage-k, DEB csomagok máshonnan letöltve, meg egyéb telepítési módokon...

És igen, a motorház tető alatt, azaz a garfikus felület alatt, mind többé - kevésbé egyforma. Az Ubuntu a Canonicalnak hála rendelkezik saját kiterjedt fórummal, ahol szakértők válaszolnak a kérdésekre. A legtöbbször ezek mindre érvényesek, csak mivel az Ubuntunak van ilyen fórumja, hát ott tárgyalják ki a dolgokat leginkább. (Van persze fórumja a többinek is, de többségében nagyon "szakmai" kérdéskörökkel, a mezei felhasználók kérdései / gondjai leginkább az Ubuntu fórumokon jelentkeznek.)

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
tresor képe

re:Különbségek

#4 Van egy pár darab sztenderre állított noti itthon. Alkatrészeknek lehet jók lennének. Ha érdekel privátban, beszélhetünk róla.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
kimarite képe

re:Különbségek

#4 Xcfe felületnél engem az idegesít leginkább, hogy a terminálban alapból be van kapcsolva az 1000-es sorlimit.

A MATE-nél, a Cinnamonnál is ugyanez van, de szerintem mindenhol. A végtelenre állított kimenet megterhelheti a gyengébb gépeket. Ezért állítják 1.000 sorra.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

re:Különbségek

#4 Vannak az Ubuntu Studionál jobban / többrétűbben előtelepített kiadások is.
Egy gyors keresés pl. ezt dobta ki.: https://www.makeuseof.com/tag/6-linux-distros-designed-artists-musicians... Ezek között ugyan nem szerepel, de ott van még pl. a "Sparky
multimedia" is. A fenti linken szereplő "io GNU/Linux"-ról eddig még nem is hallottam.
De az ISO méretéből ítélve, igencsak jól el lehet látva programokkal.
Kérdés az, hogy az adott felhasználó ezekből hányat tud hasznosítani ? :)

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

re:Különbségek

#5 Van egy pár darab sztenderre állított noti itthon. Alkatrészeknek lehet jók lennének. Ha érdekel privátban, beszélhetünk róla.

Nagyon szépen köszönöm a felajánlást, de alakatrészem nekem is van, amit legtöbbször nem is tudok használni, mert soha nem az kell, ami van.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

re:Különbségek

#6 >>Xcfe felületnél engem az idegesít leginkább, hogy a terminálban alapból be van kapcsolva az 1000-es sorlimit.

A MATE-nél, a Cinnamonnál is ugyanez van, de szerintem mindenhol. A végtelenre állított kimenet megterhelheti a gyengébb gépeket. Ezért állítják 1.000 sorra.

Uff, ezt a telepítő állítja be, mert gyengének ítéli a gépet? Az biztos, hogy Cinnamon alatt soha nincs beállítva, ezt mindig figyelem, mert ez egyik kritikus háklim. De tény, hogy Cinnamont csak erősebb gépekre szoktam telepíteni.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

re:Különbségek

#7 kösz a linket,  javaslatot, átnézem...

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve